Szövetkeverékek a kislányruhákban – miért alkalmazzák őket?

Számos szülőknek szóló tanácsadó anyagban olvashatod, hogy a gyermekruháknak kizárólag természetes anyagokból kellene készülniük. Ez természetesen igaz – minél több természetes eredetű szál található a szövetben, annál jobb a szellőzése, ami csökkenti a bőrkiütések kockázatát.

De vajon a szintetikus anyagok hozzáadása olyan dolog-e, amit teljesen kerülnöd kellene a gyermeked ruhatárában, beleértve a kislányruhákban is? Miért adnak a gyártók más szövetek keverékét az anyagokhoz? Olvasd tovább!

Milyen anyagokból készülnek a ruhák, például a kislányruhák?

A szövetek szálakból készülnek, amelyeket természetes és szintetikus csoportokra osztunk. Ismerd meg, hogy mi található mindegyikben, és melyek a fő jellemzőik.

Természetes szálak

A természetes szálak két forrásból származnak – növényi és állati eredetűek. Nagyon kényelmesek viseléskor, szellősek és biztosítják a megfelelő testhőmérséklet fenntartását. Ráadásul a természetes szálak ún. megújuló nyersanyagok, azaz többször is kinyerhetők ugyanarról a helyről. Az alábbi típusokra oszthatók:

• Pamut – az egyik legnépszerűbb anyag, amelyet kislányruhákban és gyermekruhákban használnak a légáteresztő képessége és puhasága miatt. Emellett a pamut nem elektrosztatikus és jól festhető, bár a sötét színeket tartja meg legkevésbé. A látszat ellenére meglehetősen szeszélyes szövet – hajlamos az összezsugorodásra, viszonylag lassan szárad és gyakran gyűrődik, ezért speciális kezelést igényel.
• Len, kender – ezek az anyagok különösen a szláv stílusú kislányruhák készítésénél használatosak. Jellemzőiket tekintve valamivel gyorsabban száradnak mint a pamut, nem elektrosztatikusak, nem zsugorodnak, erősen gyűrődnek (bár sokak számára ez előny), és néha előfordul, hogy a hajtás helyén sérülnek.
• Birka- és merinógyapjú, kecskemohair – ezek nagy szakítószilárdságú és kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező szálak, így alkalmasak őszi-téli szezonra készült ruhákhoz. Emellett hajlamosak a nyúlásra és kidudorodásra a könyök vagy térd területén, sokáig száradnak és könnyen összezsugorodnak.
• Kasmír, tevegyapjú, alpakagyapjú – egyre népszerűbb anyagok, amelyeket a magas hőmegtartási képesség jellemez. Könnyűek. Sajnos könnyen összezsugorodnak és hajlamosak a kopásra, ezért különös óvatosságot igényelnek mosáskor és a mindennapi használat során.
• Selyem – nagyon puha, magas fényű szövet. Nagy nedvszívó képességgel rendelkezik, ami miatt érzékeny az izzadságra. Nem dörzsölésálló.

Szintetikus szálak

Bár ezekről a szálakról sokat beszélnek a gyártási folyamatuk környezetre gyakorolt negatív hatása miatt, széles körben használják őket a ruhaiparban. Különösen, hogy a technológia folyamatosan fejlődik, és egyre több olyan változat jön létre, amelyek nemcsak megújuló erőforrások, hanem a gyártásuk is kisebb hatással van a környezetre.

Milyen száltípusokat találunk ebben a csoportban?

• Elasztikus (elasztán, spandex, lycra) – ezeket a szöveteket rugalmasságuk, fény- és dörzsölésállóságuk miatt értékelik.
• Cellulóz (viszkóz) és lyocell szálak – ennél a száltípusnál matt és fényes anyagokat egyaránt találsz. Jól veszik fel a színeket, dörzsölésállóak és nem elektrosztatikusak. Van azonban néhány hátrányuk. Mindenekelőtt erősen gyűrődnek és csak alacsony hőmérsékleten moshatók. Nedvesen könnyen sérülhetnek. A lyocell valamivel tartósabb a viszkóz megfelelőjéhez képest.
• Poliészter – a poliészterből készült ruhák nagyon tartósak és kopásállóak, valamint könnyen tisztán tarthatók – gyorsan száradnak és nem zsugorodnak. Sajnos semmi sem tökéletes, és ez az anyag könnyen elektrosztatikussá válik és nem légáteresztő, ezért nem alkalmas forró napokra.
• Poliamid – akárcsak a többi anyag, a poliamidot is nagy szakítószilárdság, kopásállóság és a könnyű tisztántarthatóság jellemzi. Az alacsony légáteresztő képesség mellett érzékeny a napfény okozta elszíneződésre is.
• Akril – tulajdonságait tekintve az akril nagyon hasonlít a gyapjúhoz. Emellett nem gyűrődik. Szerkezete miatt azonban nem légáteresztő, és könnyen bolyhosodik.

Miért adnak keverékeket a szövetekhez?

Mint láthatod, minden szálnak megvannak az előnyei és hátrányai. Ha légáteresztő, akkor általában merev is és hajlamos a gyűrődésre. Ha tartós és dörzsölésálló, akkor szereti az elektrosztatikusságot. Tehát a szövetek megfelelő arányban történő keverése lehetővé teszi mindegyik előnyeinek megtartását.

A ruhaiparban a ruhaanyagok keverése nem újdonság. Elsősorban arról van szó, hogy új tulajdonságokkal ruházzák fel az anyagot, amelyek révén a kiválasztott ruhadarab, például egy alkalmi kislányruha, kényelmesebb lesz a mindennapi használatban. Nagyon gyakran ez a gyártási költségek csökkentését is eredményezi. Azonban végső soron a vásárló jár a legjobban.

Hogyan működik ez a gyakorlatban? Íme néhány példa:

• Az elasztán hozzáadása a pamut vagy len ruhákhoz azt eredményezi, hogy kevésbé merevek és tartósabbak, valamint jobban illeszkednek az alakhoz.
• A gyapjú keverékével készült modellek kevésbé gyűrődnek használat közben.
• A poliészter hozzáadása csökkenti a ruhák zsugorodási hajlamát.

Természetesen ez a megoldás nem tökéletes, és a szintetikus szál hozzáadása csökkenti például az anyag légáteresztő képességét. Az alkalmazásából származó előnyök azonban sokkal nagyobbak. Néha érdemes lemondani a százszázalékos légáteresztésről a szintetikus anyag egyéb előnyei miatt.

Tehát a szintetikus szálak a gyermekruhákban teljesen tiltott dolognak számítanak? Nem, amennyiben nem alkotják az anyag összetételének többségét. A legfontosabb, hogy olyan kislányruhát vásárolj, amelyben továbbra is a természetes szövetek dominálnak. Így csodálatos és kényelmes öltözékeid lehetnek.